Az olyan jó,amikor odakinn zuhog ez a tavaszi hirtelenjövős,és akkora lesz a setét,hogy lámpát kell kapcsolni.Na, ilyenkor jó ha valami rotyog,fő,sül a tűzhelyen.Bármennyire is akar ilyenkor rámülni hatalmas tomporával a szorongás,nem megy neki.Behúzott farokkal kisonfordál a kulcslukon.
Aztán az is nagyon jó,amikor eső után beindulnak a rigók és,mint megveszekedett modunnyók lökik a nótát.Ropognak a szinek,fénylik minden.
Meg az is,amikor egy hosszú erdőjárós meleg nap után hazaérek feszül a bőröm a sok dévitamintól,rózsásodik az orcám,és a fáradt nyugalom szép lassan elálmosít.Már csak a ki-belégzés monoton ritmusa sztalkerkedik, s visz át az álomba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése